A Picobong márkával már több ízben is találkoztunk, hisz írtunk már a Kiki 2-ről, a Tano 2-ről és a Remoji Blowhole M-Cupról is. Igen vegyesek a tapasztalatok a Lelo már megszűnt leányvállalata által gyártott eszközökről, hisz elég nagy a szórás minőségben és élvezhetőségben is egyaránt. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a Mahana 2 hol helyezkedik el!
Csomagolás:
Kifejezetten örülök, hogy a Picobong “Power Up” szériája igen igényes csomagolást kapott és nem erőltették a “Remoji” széria gyermekded megjelenését. Nagyon jól áll neki ez a letisztult, modern ablakos megjelenés. Az elején igen minimális szöveg, a hátoldalon és az oldalon a szükséges információk szépen elhelyezve. Kibontási élményre még mindig nem egy Satisfyer, viszont nem rossz csomagolás!
Az eszköz:
Maga az eszköz két nagyon érdekes, nyújtott tojásformából áll, amik talán a Tano 2 prosztata masszírozó formavilágát idézik, vagy igazából bármilyen anális vibráló játékszert. A csavar az egészben, hogy ezekből a finom rózsaszín szilikon bevonatos tojásokból kettő van, amik alul egy fényes ABS műanyag résszel mereven egymáshoz vannak rögzítve. A felső tojás kialakítása remek, hisz jó kézbe venni, kellemes, jó anyagú szilikonborítást kaptak. Ezekben foglalnak helyet a működésért felelős gombok, hisz itt a márkajelzés a kezelőszerv. A “P” betűben található a “–“ gomb, a “B” betűben pedig a “+” gomb. Az eszköz szára fele haladva leszűkül a test és átvált a teljesen fix, rugalmatlan fényes ABS szárra, amivel a két tojás össze van kötve.
Működés:
Az eszközt elemmel tudjuk működésbe hozni, amit a szilikon és az ABS műanyag találkozásánál szétcsavarva az eszközt tudjuk behelyezni mindkét szárba. Nem tartjuk a legjobb megoldásnak ezt, hisz a behelyezésre szolgáló rész így akár használat közben is le tudna csavarodni és ebben az esetben semmi sem gátolja meg, hogy azt el is nyelje a testünk.
Működése kicsit furcsa, hisz ugyan azt a megoldást alkalmazza, mint a Tano 2, a kezelőszervek a behelyezésre szolgáló ágakon vannak elhelyezve. Mind a kettőn megtalálhatjuk ugyan azt, hisz mind a kettőt külön tudjuk vezérelni. Számunkra egy kicsit furcsa, hogy ezt nem lehetett volna megoldani a szár részben, vagy legalább csak az egyik félben elhelyezni a gombokat. Sajnos nem, ez kicsit érdekes, hisz így nem túl ergonomikus.
Bekapcsolni a “+” gomb nyomvatartásával tudjuk, ilyenkor az eszköz elindul a leggyengébb fokozatban. Hangja közepes tónusú és kicsit olyan, mintha le tudnánk fogni a motort. Ahogy hozzáérünk átvált egy kicsit mélyebb zizegésbe. Nem mondanánk hangosnak, de egy halk helyen ez már nem diszkrét. A “+” gombot ha folyamatosan nyomva tartjuk, akkor szinte fokozatmentesen épül fel a folyamatos rezgés. Ezt megszámolni nem tudtuk, mert sajnos pontosan állítani ezzel a módszerrel nem lehet. Ha elértük a legmagasabb fokozatot, akkor szintén folyamatos nyomvatartással tudunk átlépni a 12 rezgésfunkcióra. Kikapcsolni érdekes az eszközt, mivel ha rezgésfunkcióba vagyunk, akkor a “–“ gomb a folyamatos rezgéshez fog minket visszavinni, kikapcsolni csak innen fogjuk tudni. Tartsuk nyomva, ilyenkor a rezgés szépen fokozatmentesen “elhalványul”, majd teljesen megszűnik. Érdekes koncepció. Természetesen ezt mind a két fejre külön-külön érvényes, egyszerre a két oldalt vezérelni NEM tudjuk!
Használat:
Egy webshop téves elírása miatt mi ezt “párvibrátorként” vásároltuk, hát meg is próbáltuk. Nem lesz túl spoileres, ez nem arra lett kitalálva. Ember legyen a talpán aki ez mellé bepréseli magát, illetve hölgyemény, aki ezt magába fogadja. Persze megfelelő tágítás után mi is csináltunk már csodát, viszont maga az eszköz ergonómiája olyan szinten van elbaszva, hogy ez semmiképpen sem kivitelezhető. Lehet nálunk van a baj, viszont ez a dupla tojás megoldás sehogy sem kényelmes.
A kint maradó rész, ami a csiklót hivatott izgatni, egyszerűen túl merev, túl feszesen támaszkodik fel a csiklóra, vagyis inkább alá. Mivel nem éri el rendesen, a legnagyobb része el is áll. Viszonylag kis felületen érintkezik a külső lényeggel. Ilyenkor persze a belső ágat is feszíti, ami bár elmondva jól is hangzana, ha azt nézzük, hogy felfeszül a G-pontra, de nem az. Mivel teljesen fix az összekötő szár, semmi rugalmassága nincs az eszköznek. Ez által elég macera a használat.
Nemes egyszerűséggel nem tudunk vele eljutni egy olyan szintig, ahol azt tudnánk mondani, hogy élvezzük az eszköz használatát és hogy a motorok erősségét érdemben le tudjuk tesztelni.
Természetesen, ahogy a külső leírásnál sejteni lehetett, a gombok elhelyezkedése szörnyű, sőt, botrányos. A behelyezésre szolgáló ágakon vannak, hogyha ritmust, vagy erősséget akarunk váltani, hát persze, hogy ki kell húznunk, váltani, majd visszahelyezni. (Mintha Tano 2 flessbekkem lenne.) Ez a külső részen még oké is lenne, hisz persze, miért ne, az egyik oldal kint van. De nem, a két tojás külön vezérelhető, KÜLÖN GOMBOKKAL! Nem vitték túlzásba az ötletelést, nemes egyszerűséggel a Tano 2 motorját a fejjel együtt fogták, és egy műanyaggal összekötötték. Nem viccelek, telibe ugyan az a kettő, sőt, kompatibilisek is egymással, össze lehet őket cserélni. Értjük, hogy a cég így spórol, de ezt egy 25.000 ft-os eszköznél? Komolyan?
Dupla behatolás?
Igen, tudjuk mire gondoltok ezek után, szinte az eleje óta lerí róla, hogy bizony akkor dupla behatolásra lesz a tökéletes eszköz! Sajnos mindenkit ki kell ábrándítsunk, nem az. Mivel teljesen merev az alja és nagyon közel helyezkednek el egymáshoz a fejek, ezért felettébb kényelmetlen dupla behatolásra ezt az eszközt használni. Itt fenntartjuk a tévedés lehetőségét, hisz ez tényleg teljesen szubjektív, elképzelhetőnek tartjuk, hogy bizonyos anatómia mellett kényelmes és jól használható eszköz is lehet, hisz mi is látjuk a formavilágba rejlő lehetőségeket. Sajnos, nekünk nem jött be, pedig nagyon reménykedtünk.
Tisztítás?
A Mahana 2 teljesen vízálló, így nyugodtan tisztíthatjuk langyos folyóvíz alatt némi extra szappan felhasználásával. Ha biztosra akarunk menni, akkor speciális eszköztisztítóval is letisztíthatjuk az eszközt.
Összegzés:
Számunkra hatalmas csalódást okozott a Mahana 2. Nem gondoltuk volna, hogy egy ennyire nehezen és körülményesen használható eszközt kapunk a pénzünkért, pedig nem tartjuk magunkat kezdő eszközhasználóknak. Akárhogy játszunk vele, akárhogy igyekszünk kihozni belőle a maximumot, akármennyi esélyt adunk neki, mindig elvérzik. Sajnos ez mehet a “Nem Ajánlott!” Kategóriába, hisz ez egy teljesen felesleges pénzkidobás volt.
Ami tetszik:
- Vízálló
Ami nem tetszik:
- Borzasztó ergonómia
- A gombok elhelyezkedése
- Nehezen használható
- Az elem elhelyezkedése
Kezdünk rájönni, hogy a Picobong bukását a túlságos spórolás okozta. Ebben az árkategóriában már nagyon nem szabad ilyen amatőr hibákat elkövetni. 25.000 forintos árcímkével rendelkező eszköz és elemes? Persze, bár ez lenne a legnagyobb gyengesége. Hihetetlen, hogy a Lelo cég leányvállalata egy ilyenhez merte adni a nevét. Senkinek sem ajánljuk a Picobong Mahana 2-őt, teljes mértékben felesleges pénzkidobás. A pontozáson a nem szubjektív részek valószínűleg fel fogják hozni, pedig szívünk szerint a “Borzalmas” kategóriába száműznénk, mert ott lenne a helye!
